Events

MEGHÍVÓ

A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány
tisztelettel meghívja Önöket, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából,

Az alkotó szabadsága – Művészek a szovjet fogságban
című konferenciára.

Időpont: 2023. február 23. (péntek)
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem
9.00-16.30

A részletes program letöltése



PODCAST A BIG DATA ÁLTAL TÁMASZTOTT JÖVŐBELI KIHÍVÁSOKRÓL A TUDOMÁNY, A TÁRSADALOM ÉS A KORMÁNYZATI DÖNTÉSHOZATAL SZEMPONTJÁBÓL

A Miniszterelnökség a Magyar Tudomány Ünnepe 2023 programsorozat keretében a Big Data kihívásairól 2023. november 29-én podcast beszélgetést rendezett. A beszélgetés résztvevői: Prof. Báger Gusztáv, professzor emeritus, az NGTT tudományos oldalának elnöke és Szalay-Bobrovniczky Vincze helyettes-államtitkár. A beszélgetés moderátora Dr. Lovászy László Gábor miniszteri főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa volt. A témának nem csak az ad aktualitást, hogy az MTA minden év novemberében megrendezi a Magyar Tudomány Ünnepét, hanem az is, hogy az UNESCO november 10-ét a tudomány világnapjává nyilvánította a békéért és a fejlődésért. A beszélgetésben többek között szó volt az adatvezérelt gazdaság és állam lehetőségeiről és veszélyeiről, a szükséges szabályozási kérdésekről, a statisztikai rendszerek megújításának fontosságáról, valamint az állampolgárok és a kormányzat felé irányuló kihívásokról is. A 45 perces beszélgetés az alábbi linkre kattintva megnézhető.

LEZAJLOTT AZ NSKI ÖTÖDIK INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIÁJA DEBRECENBEN

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2023. november 23-24-én immár ötödik alkalommal rendezte meg a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó interdiszciplináris konferenciáját a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről. Idén Debrecen adott otthont a rendezvénynek. Ebben az évben a konferencia tematikus fókuszában a válság és az alkalmazkodás problémaköre állt.

https://nski.hu/lezajlott-az-nski-otodik-interdiszciplinaris-konferenciaja-debrecenben.html

PROGRAMFÜZET

AZ NGTT 2023. NOVEMBER 10.-I ÜLÉSÉN EGYEBEK MELLETT ELFOGADTA A TANÁCS 2024. ÉVI MUNKATERVÉT

2024. ÉVI MUNKATERV

MTI SAJTÓKÖZLEMÉNY – ÜLÉSEZETT A NEMZETI GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TANÁCS

Budapest, 2023. november 13., hétfő (MTI) – A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), mint az Országgyűléstől és a kormánytól független konzultációs, javaslattevő és tanácsadói testület, pénteken tartotta az idei negyedik és egyben utolsó plenáris ülését – közölte a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács
hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint az ülésen az oldalak megvitatták “A köznevelési intézményrendszer korszerűsége és hatékonysága” címet viselő téma mellett a “Konzultáció a 2024. évi minimálbérről és garantált bérminimumról” című témát, melynek megtárgyalása minden év végén a munka törvénykönyvében foglalt felhatalmazás alapján előírt kötelezettsége a tanácsnak.
Az ülésen a következő álláspont került megfogalmazásra: Magyarország egy európai felzárkózási folyamatban van, az európai uniós átlag-életszínvonal elérése a cél. Ennek eszközeként jelenik meg a reálbérek növelése, valamint a gazdaság élénkítése, a termelékenység és hatékonyság fokozása. A magyar gazdaság bizonyította válságállóságát és sikerült az inflációs nyomást is enyhíteni. “Következő feladatunk a belső fogyasztás ösztönzése, amelynek egyik motorja a lakossági fogyasztás. Mindezekhez elengedhetetlen a legkisebb bérek növelése, amely megnövekedett keresletet generálva fejtené ki pozitív hatását a gazdaságra és a költségvetésre egyaránt” – áll a közleményben.
Az NGTT tiszteletben tartja a munkavállalók és munkaadók egyezségét, felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a minimálbér tárgyalás nem pusztán a minimálbérről szól, hanem társadalmi felelősséget is tartalmaz. Felelősséget tartalmaz a tekintetben, hogy milyen gyorsan áll helyre Magyarországon a gazdaság lendülete, ilyen értelemben a lakosság magabiztossága, fogyasztási készsége – írták.

IX. ORSZÁGOS VÉRADÓ HÉT ÖSSZEFOGLALÓ

2023. szeptember 04-08. között immár IX. alkalommal került megrendezésre az Országos Civil Véradó Hét, mely a Miniszterelnökség Civil és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága, a Civil Közösségi Szolgáltató Központok, valamint az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt közreműködésével zajlott le. Az esemény idén országszerte 76 helyszínen és 97 véradási időponttal nyújtott lehetőséget a véradásra.

Ennek eredményeképpen a véradás során megjelentek száma 3244 fő, amelyből tényleges véradók száma 2832 fő, és az első véradók száma 244 fővel bővült.

A befejezett véradások száma több, mint 33 %-al nőtt a februárban szervezett VIII. Civil Véradáshoz képest.

Köszönjük a véradásszervezők áldozatos munkáját, és köszönjük a véradók önzetlen segítségét.


AM-ÁLLAMTITKÁR: AZ ÉLELMISZERIPAR FEJLESZTÉSÉRE A KORMÁNY 750 MILLIÁRD FORINT UNIÓS FORRÁST FORDÍT

Budapest, 2023. május 26., péntek (MTI) – Az élelmiszeripar fejlesztésére a kormány a korábbi 468 milliárd forint helyett már 750 milliárd forint európai uniós forrást fordít – mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

Nobilis Márton a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) ülésén hozzátette, úgy szeretnék elkölteni ezt a 750 milliárd forintot, hogy az ország képes legyen az önellátásra.
Az államtitkár szerint a következő években az energia kérdése az egyik legfontosabb az iparágban. Ezért az a cél, hogy a fejlesztéseknél vegyék alapul a megújuló energiák és a digitalizáció használatát is. Utóbbi azért fontos, mert a modern technikák alkalmazásával tud az ország versenyképes lenni.
Nobilis Márton kitért Ukrajna helyzetére is, mivel ez az ország akkora mezőgazdasági területtel rendelkezik, mint egész Európa összesen. Ukrajnában azonban más növényvédelmi szereket, más technológiát használnak, mint az az EU-ban elvárás. Így Ukrajna méretéből és technológiájából is adódóan talán versenyelőnyben van “velünk szemben, és bizonyos termékeket olcsóbban tudnak gyártani mint mi” – fogalmazott.
Az államtitkár szerint Ukrajnában olcsóbban gyártják az alaptermékeket, de a késztermékeket, a feldolgozott termékeket nem. Ezért Magyarországnak azzal kell versenyelőnyt szereznie, hogy “a legjobb minőségű termékek felé indul el”.
Nobilis Márton a magyar inflációs helyzetről szólva, azt mondta, a kormány célja, hogy az év végére egy számjegyű legyen az infláció az országban. Ez a politikai ellenfelei szerint magától megtörténő dolog, de a kormánynak az államtitkár megfogalmazása szerint a cél eléréséért dolgoznia kell.
A kormány felelősséggel tartozik a magyar családokért – mondta az államtitkár, egyúttal felidézte: 2010-ben a családok élelmiszervásárlásra fordították a költségvetésük csaknem 50 százalékát, ezt 30 százalék körülire sikerült leszorítani 2018-ra. Az infláció azonban mindezt felrúgta, és a kormány igyekezett segíteni, ezért vezették be az árstopot, majd döntöttek a június 1-jén induló kötelező akciózás mellett. Az államtitkár szerint ez is szociális segítség, azoknak a rétegeknek, akiknek az élelmiszer megvásárlása nagy nehézséget okoz.
Az államtitkár előadását követően az NGTT gazdasági oldalának képviseletében Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnökeként arról beszélt, hogyan vált Magyarország az élelmiszerinflációt tekintve csúcstartóvá a régióban. Értékelése szerint a mindenhol végbement, mezőgazdasági terményeket és az energiahordozókat érintő árrobbanást Magyarországon még befolyásolták állami intézkedések és a forint tavalyi drasztikus gyengülése is.
Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta, arra számítanak, hogy szeptembertől jelentősen lassul az infláció, ez azonban szerinte nem azt jelenti, hogy addig mindenáron fent akarják tartani az árstopot. Hozzátette, folyamatosan figyelik a piacot.
A helyszínen kiadott ismertető szerint az NGTT a kormánytól, az Országgyűléstől független, széles körű konzultációs fórum, javaslattevő és tanácsadó testület. Az NGTT a társadalom hat területének – gazdasági, munkavállalói, civil, tudomány képviselői, egyházi, művészeti oldal – képviselőiből áll.

További megjelenések:

https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20230526-nobilis-marton-az-elelmiszeripar-fejlesztesere-a-kormany-750-milliard-forint-unios-forrast-fordit

https://m.hirstart.hu/hk/20230526_az_elelmiszeripar_fejlesztesere_a_kormany_750_milliard_forint_unios_forrast_fordit

https://kaposvarmost.hu/hirek/orszagos-hirek/2023/05/27/komoly-fejlesztest-igertek-az-elelmiszeriparban.html

https://www.agrarszektor.hu/elelmiszer/20230527/ime-a-csuf-igazsag-ezert-lett-magyarorszagon-a-legdurvabb-az-elelmiszerinflacio-43673/amp

https://trademagazin.hu/hu/am-allamtitkar-az-elelmiszeripar-fejlesztesere-a-kormany-750-milliard-forint-unios-forrast-fordit/

https://hirado.hu/belfold/gazdasag/cikk/2023/05/26/am-allamtitkar-az-elelmiszeripar-fejlesztesere-a-kormany-750-milliard-forint-unios-forrast-fordit


AZ NGTT ELKÉSZÍTETTE A 2022. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSÉT

JELENTÉS A NEMZETI GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TANÁCS 2022. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

VIII. ORSZÁGOS VÉRADÓ HÉT ÖSSZEFOGLALÓ

2023. február 20-25. között immár VIII. alkalommal került megrendezésre az Országos Civil Véradó Hét, mely a Miniszterelnökség Civil és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága, a Civil Közösségi Szolgáltató Központok, valamint az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt közreműködésével zajlott le.Az esemény idén országszerte 59 helyszínen és 72 véradási időponttal nyújtott lehetőséget a véradásra.

A program a története során a legjobb eredménnyel zárult.

Ennek eredményeképpen a véradás során megjelentek száma 2481 fő, amelyből tényleges véradók száma 2083 fő, és az első véradók száma 242 fővel bővült.

Nagy öröm számunkra, hogy véradásról véradásra sikerül egyre több véradót megszólítani, és hogy egyre több helyszín csatlakozik az eseményhez.

Köszönjük a véradásszervezők áldozatos munkáját, és köszönjük a véradók önzetlen segítségét.


 VIII. Civil Véradás

Örömteli, hogy minden egyes eseményén sikerült növelni nemcsak a véradók számát, hanem a helyszínek és az alkalmak számát is.
Jelen helyzetben is kiemelten fontos a beteg embertársaink ilyen módon történő megsegítése, a vérellátás folyamatosságának biztosítása, hiszen vérkészítmények nélkül számos beteg felépülése vagy élete válságba kerülhet.
Az Országos Vérellátó Szolgálat megelőző intézkedéseket vezetett be a véradók és a vért kapó betegek egészségének védelme érdekében, amelynek rendelkezéseiről a www.ovsz.hu weboldalán lehet tájékozódni.

Köszönjük, hogy véradásával segít az arra rászorulóknak!

Az országos rendezvény helyszíneiről és időpontjairól az alábbi táblázatban, illetve a megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központok honlapjain található bővebb információ.

Az országos rendezvény helyszínei és időpontjai

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács 2022. 12. 09. megtartott plenáris ülésén az alábbi dokumentumot fogadta el:

A NEMZETI GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TANÁCS ÁLLÁSPONTJA A JELENLEG KIALAKULT ENERGIAVÁLSÁG KAPCSÁN

Nemzetközi konferencián jelent meg az NGTT Tudomány Képviselői Oldala

2022. szeptember 15-16-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Debreceni Egyetem magas szintű, rangos nemzetközi tudományos-szakmai konferenciát rendezett „Az egészség és a jólét közös megteremtése és közszolgáltatásai” címmel Debrecenben. A nagy tapasztalattal rendelkező kutatók, szakértők és professzorok részvételével zajló konferencia helyi, nemzeti és európai szereplőket fogott össze. Az esemény az „Általános érdekű szolgáltatások közös létrehozása”, valamint az „Általános érdekű egészségügyi és gondozási szolgáltatások” területére terjedt ki. E két témakör kiemelten szerepel a Debreceni Egyetemnek mind a kutatási, mind pedig az oktatási profiljában.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) TEN Szekciójának (Transport, Energy, Networks) közérdekű szolgáltatásokkal foglalkozó tematikus tanulmányozó csoportja és a Debreceni Egyetem két éves együttműködése során született meg a tudományos-szakmai konferencia igénye. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülései a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Az elmúlt évek során a konzultációs fórum, javaslattevő és tanácsadó testület napirendjén szerepeltek többek között az egészségüggyel és a jólét megteremtésével kapcsolatos szempontok is. Az Akadémia és a civil társadalom szerepe és lehetőségei kiemelt jelentőségűek ezeken a szolgáltatási területeken, így a Tanács jelenlegi elnöke, Prof. Dr. Báger Gusztáv (Tudomány Képviselői Oldal) érdemben képviselhette a Tanácsot a konferencián.
Prof. Dr. Báger Gusztáv, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács soros elnökének bevezető előadása az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) TEN szekciójának nemzetközi Konferenciáján a közös alkotásról és a közszolgáltatásokról az egészség és a jólét területén.

Az egészség és az ellátórendszerének civil támogatása

A konferenciával kapcsolatos bevezető gondolataim között érintem az általános érdekű közszolgáltatások eddigi tapasztalatait a participatív demokrácia fejlesztésében, valamint helyét a legtágabban értelmezett ‘Egészség + Ellátás’ szektor területén. Továbbá, kiemelem, hogy a COVID-19-járvány, és – sajnos – a közelben folyó háború ismételten nagy kihívást jelent a szervezett civil társadalom számára globális, európai szinten és Magyarország vonatkozásában egyaránt.
Az egészség a nemzeti vagyon szerves része, amely a XXI. században az egyre nagyobb jelentőséggel rendelkező humán tőke alapját képezi. Az egészségi állapot nem pusztán az egyén vagy a közvetlen család számára fontos, hanem kiemelkedően jelentős nemzetgazdasági kérdés is. A lakosság egészségi állapota ugyanis az elérhető munkaerő minőségén és mennyiségén keresztül befolyásolja egy ország gazdasági teljesítőképességét és versenyképességét. Gondoljunk csak arra, hogy a tartósan fennálló betegségek csökkentik a munkában eltöltött aktív időt, rontják a munkaerő termelékenységét, továbbá az idő előtti halálozás is jelentős kárt okoz a nemzetgazdaságnak. Egészségügyi okokból, például Magyarországon napi több mint 110 ezer ember hiányzik ideiglenesen a munkahelyéről munkahelyéről, ami a munkavállalók közel 2,5 százaléka. Ezért a meglévő egészség megőrzése egyéni és gazdasági szempontból egyaránt előnyös a társadalom számára.
Az egészség és az egészségügyi rendszer gazdasági és össztársadalmi jelentőségét mindannyian fokozottan érezhettük a közelmúltban. A 2020 tavaszán Európában is kibontakozó COVID-19-járvány korábban sosem tapasztalt kihívás elé állította az országokat. Biztosítaniuk kellett a lakosok egészségének és életének védelmét a gyorsan terjedő betegséggel szemben, és működésben kellett tartani a gazdaságokat. A helyzetet nehezítette a járvány keltette általános bizonytalanság, amely a társadalmat átszövő, átfogó bizalmi válságot eredményezett.
Az ilyen válsághelyzetekben különösen felerősödik a kreativitás és a közös megoldáskeresés szerepe. A politikai és a gazdasági intézményeknek olyan döntéseket kellett hozniuk, amelyek alapjaiban befolyásolták a társadalom működését rövid és sok esetben hosszú távon is. Kijárási tilalom bevezetésével próbálják védeni a lakosság egészségi állapotát, vagy törekedjenek a gazdaság mozgásban tartására? Élénkítsék a gazdaságot, vagy tartsák kordában az államadósságot? A kormányok nehezen találtak rá az arany középútra, az olyan kompromisszumos megoldásokra, amelyek biztosítják az érintett kulcsterületek együttes veszteségeinek a minimalizálását.
E célra szolgáló globális probléma-megoldás színvonala azonban távolról sem kielégítő. A COVID-19-járvány arra hívja fel a figyelmet, hogy gyorsítani szükséges az univerzális egészségügyi ellátás megvalósulását, hogy minden ember számára elérhető legyen, a mindkét mérő indikátor vonatkozásában. Az egyik az ellátás indikátora, amely a kiemelt ellátási területeket, így a születés és gyermekbetegségeket, a fertőző betegségeket, a nem kommunikálóképes betegségeket, valamint a szolgáltató infrastruktúra elérhetőségét fogja át. E mutató értéke – az ENSZ kutató elemzői szerint – az alacsony jövedelmű országokban 42,0 pontot ér el szemben a magas jövedelmű országok 82,2 pontjával, és Kelet-Európa, valamint Közép-Ázsia 68,7 pontjával. A másik, a pénzügyi indikátor, a katasztrófákkal járó egészségügyi kiadások nagyságát a háztartási jövedelem 10, illetve 25 százalékát meghaladó esetekben külön mutatja be.
E kihívások megoldásában elengedhetetlen sokoldalú szerepet töltenek be a civil szervezetek és az önkéntes munkát vállaló lakosok. Ezt globális szinten is megtapasztalhattam az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsával és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel szorosan együttműködő Gazdasági és Társadalmi Tanácsok Nemzetközi Civil Szervezetének athéni éves közgyűlésén ez év júniusában. Az ENSZ-szel való együttműködés keretében a találkozók során egyetértés alakult ki a 2030-ig szóló fenntartható fejlődési célok nemzetközi kezelésének szükségességéről, valamint a társadalmi szereplők és a szociális párbeszéd intézményeinek szerepéről. Az ENSZ fenntartható fejlődési célokra irányuló tevékenységével kapcsolatban különös figyelem irányul az olyan kezdeményezésekre, amelyek a civil társadalmi szférából az ENSZ fóruma elé terjeszthetők és a fenntartható fejlődési célok elérését segítik elő, kiemelten a 3. fejlődési célt, amely az ’Egészség és Jólét’ színvonalának az emelését szolgálja. Az együttműködés szellemében a közgyűlés azzal a kéréssel fordult a résztvevő országok képviselőihez, hogy nemzeti szervezetük részéről minél több olyan szakmai kezdeményezést, javaslatot tegyenek, amelyek elősegítik a 2030-ig kitűzött fenntartható fejlesztési célok megvalósulását.
A civil szervezetek jelentős szerepének példájaként azért említem meg a magyar Nemzeti Gazdasági Társadalmi Tanács (NGTT) tevékenységét, mert mi is, a konferencia résztvevőihez hasonlóan, kiemelt feladatunknak tartjuk a szélesen értelmezett ‘Egészség + Ellátás’ fejlődésének az elősegítését, hatékonyságának növelését. Ennek szellemében értelmezzük a közszolgálat fogalmát Magyarországon, különös figyelemmel az állam által nyújtott egészségügyi, szociális, oktatási, kutatási és kulturális szolgáltatásokra, valamint az állami és a magán finanszírozás arányainak és céljainak az értékelésére. Sokoldalú szakmai vitában támogattuk, hogy az egészségügyi dolgozók foglalkoztatására az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény legfontosabb célja az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztése, a magas színvonalon gyógyító egészségügyi dolgozók jogviszonyának szabályozása és szolgálatuk anyagi elismerése legyen. Rámutattunk – például – arra is, hogy a gazdasági élet, az infláció követése és figyelemmel kisérése minden ágazat részére elengedhetetlen. A rendszerszintű indikátorok, ismeretek, adatok adnak támpontot a fejlődéssel kapcsolatban, azonban alkalmazásuk még nem olyan szintű, hogy az egészségügyi rendszer finanszírozásába szervesen beépíthetők legyenek, jóllehet ez elkerülhetetlen feladat.
E példák alapján is örömmel állapíthatom meg, hogy nemzeti és európai civil szervezeteink egymásra találása, a szerzett tapasztalatok és javaslatok kölcsönös megismerése és hasznosítása eredményesen hozzájárulhat az életminőség javításához, a társadalmi közjó szolgálatához az ‘Egészség + Ellátás’ területén.
Éppen, hogy csak kilábaltunk az egyik válságból, máris egy újabb jelentős kihívással kell szembenéznünk a szomszédban zajló háború miatt. A háború kitörését követően millióknak kellett elhagyni az otthonukat és új életet kezdeni egy másik országban. Ez a helyzet ismét megmutatta a civil társadalom fontosságát és erejét. Nagyszámú civil szervezet és önkéntes vállalkozott arra, hogy az állammal és az egyházakkal vállt vállnak vetve tudják kezelni a kialakult helyzetet: segítették a menekültek tájékozódását, szállást és étkezést biztosítottak számukra, befogadták őket az otthonaikba. Ez a munka még mindig tart, hiszen a menekültek itt élnek köztünk és egyelőre még nem látszódik, hogy mikor térhetnek majd vissza az otthonaikba.
Végül, beszéljünk egy kicsit a jövő kihívásairól. Az európai társadalmakban várhatóan számottevően fog emelkedni az idősek részaránya, ami jelentős terhet ró majd a már eleve leterhelt egészségügyi és szociális ellátórendszerekre. A méltó időskor biztosításában is kulcsszerepe lesz a civil szervezeteknek. És nem csupán az idősek ápolására vagy gondozására kell gondolni, hanem az aktív időskor megszervezésére is. Az egészséges életmód egyre népszerűbbé válásával és a prevenció erősödésével remélhetőleg egyre több időt fogunk egészségesen nyugdíjban tölteni. Az egyén és a társadalom számára pedig kulcsfontosságú, hogy ezt az időt is fel tudjuk-e használni valamilyen hasznos, akár munkavállalói tevékenység végzésére, amellyel hozzá tudunk járulni a társadalom fejlődéséhez. A civil szervezetek biztosíthatják például az egész élet alatt összegyűjtött tudás és tapasztalat átadásának színterét, illetve segíthetnek fenntartani az idősek szociális kapcsolatait. A kulcs ebben az esetben is a proaktivitás és a kreativitás: ha ez a kettő rendelkezésre áll, akkor már félig nyert ügyünk van.
Ennek szellemében kívánok előremutató és eredményes párbeszédet a konferencia minden résztvevőinek. Kívánom azt is, hogy e nagymúltú egyetem és város tartós élményével gazdagodjanak.

TIM: Folytatódnak az egyeztetések a jövő évi minimálbérről

A 2023-as kötelező legkisebb keresetekkel és az európai energiaválság következményeivel is foglalkozott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma monitoring bizottsága szerdai ülésén Budapesten – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM). A tájékoztatás szerint a hazai minimálbér 2010 óta közel háromszorosára emelkedett. A kötelező legkisebb kereset idén januárban 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra nőtt. A magyar a legnagyobb mértékű emelés volt az Európai Unióban. A bevált gyakorlat szerint a következő évi minimálbérről is tárgyalásos úton, a szociális partnerek alkujának eredményeként születik majd döntés. Kutnyánszky Zsolt iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkár bemutatta a nemzetközi energiaválság hatásainak leginkább kitett feldolgozóipari kis- és középvállalkozások energiatámogatási programját. A kormány a cégek negyediknegyedéves áram-, gáz- és távhőköltség növekményének felét vállalhatja át, egyúttal az energiahatékonysági beruházásokat is ösztönzi.


Elhunyt dr. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke

Dr. Kuti László,
az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT elnöke)

Szegeden született 1946. január 20-án. Tanulmányait a szülővárosa oktatási intézményeiben végezte és végeredményként a József Attila Tudományegyetemen szerzett geológusi és okleveles földrajz szakos tanári diplomát 1969-ben, majd ugyanitt doktorált földtanból 1977-ben. Egyetem után a Magyar Állami Földtani Intézetben helyezkedett el, ahol bekapcsolódott az Alföld földtani térképezésébe. Ez meghatározta későbbi szakmai életpályáját, mert a síkvidéki területek földtanával, agrogeológiai, talajvízföldtani és környezetföldtani kérdések kutatásával foglakozott. Szakmai pályáját tudományos segédmunkatársként kezdte és tudományos főmunkatársi fokozatig jutott el. Közben kb. 25 évig osztály illetve főosztályvezető tisztet is betöltött. 2013-ban nyugállományba helyezték, de kutatásait továbbra is folytatta. Kutatási eredményeit eddig 188 cikkben, 6 könyvben, 19 könyvrészletben, 6 ismeretterjesztő cikkben illetve könyvrészletben publikálta.

1984 óta oktatott a felsőoktatásban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szedimentológiát, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán Magyarország földtanát, a szegedi József Attila Tudományegyetemen környezetföldtant tanított, a Miskolci Egyetemen agrogeológiát tanított. 1989 óta a gödöllői Szent István Egyetemen, mint címzetes egyetemi docens a földtan alapjaira, hidrológiára, hidrogeológiára oktatta az ifjú környezetmérnök hallgatókat, és agrogeológiát is tanított az érdeklődő doktoranduszoknak.

Aktív szakszervezeti tevékenységét 1985-ben kezdte, amikor a földtani intézett szakszervezeti titkárának választották. 1988-1990. között részt vett a TUDOSZ, az ÉSZT, a KSZSZ és a SZEF alapításában. 1990-től 2014-ig a TUDOSZ elnöke volt. 1990-től az ÉSZT elnökségi tagja, alelnöke, 2008-tól az ÉSZT elnöke. 1990-től képviselte az ÉSZT-et az Érdekegyeztető Tanácsban, valamint különböző közszolgálati érdekegyeztető fórumokban (KIÉB, KIÉT, KOMT, OKÉT). Az NGTT-ben megalakulása óta képviselte tagként a konföderációját, az ÉSZT-et. Mint NGTT tag aktív szerepet vállalt a testület reformbizottságában, és az oktatási bizottságában. A munkavállalói oldalt képviselte 1996-tól a megszűntéig az Országos Területfejlesztési Tanácsban, és 2009-től a megszűntéig a Felsőoktatási Tudományos Tanácsban.

Szakszervezeti publikációs tevékenysége: három könyv az érdekegyeztetésről, két könyv társszerzőségben az ÉSZT történetéről és tevékenységéről, több mint 100 cikk különböző lapokban, kiadványokban, előadások tartása szakszervezeti konferenciákon és egyéb fórumokon.

Dr. Kuti László 2022. október hatodikán hunyt el.

Osztozunk a család és a barátok gyászában.


Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetésben részesült Beran Ferenc atya 

Büszkén tesszük közzé, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tagja, egyben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Erkölcsteológiai Tanszékének egyetemi docense, a Budapest-Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébánia plébánosa, Dr. Beran Ferenc atya augusztus 20-a alkalmából Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetésben részesült. A Egyházi oldal tagja és egyben oldalelnöke kiemelkedő, különösen az érdekegyeztetés területén végzett társadalmi és hitéleti tevékenysége, a Magyar Katolikus Egyház és az Egyházi Oldal képviselőjeként végzett munkája elismeréseként kapta a díjat.

Interjú Oldalelnök Úrral: https://www.youtube.com/watch?v=zBaMrtU_BdM

Gratulálunk, további gyümölcsöző munkát kívánunk!
Interjú Dr. Beran Ferenccel – Elmer István

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TANÁCSOK
2022. ÉVI NEMZETKÖZI KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 

Az Association Internationale des Conseils Économiques et Sociaux et Institutions Similaires (AICESIS, International Association of Economic and Social Councils and Similar Institutions), vagyis a Gazdasági és Társadalmi Tanácsok és Hasonló Intézmények Nemzetközi Szervezete által évente megrendezésre kerülő találkozón az idei évben a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács soros elnöke, Prof. Dr. Báger Gusztáv és az NGTT titkárságáról Nemes Johanna titkársági referens vettek részt. A konferenciát június 27-28-án tartották Athénban. A megjelenés célja a hazánkban megvalósuló gazdasági és szociális párbeszéd képviselete, valamint a más nemzetek tanácsaival történő kapcsolatépítés volt, egybekötve egy nemzetközi összehasonlítás előkészítésével.
TÁJÉKOZTATó a Gazdasági és Társadalmi Tanácsok
2022. évi nemzetközi konferenciájáról és közgyűléséről 2022. JÚLIUS 27-29. Athén 


Kormányhatározat a minimálbérről és garantált bérminimumról

December 16-án megjelent a 2022. évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló kormányhatározat, mellyel kapcsolatosan a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács is konzultált a IV. plenáris ülés keretében.

https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20220220/itt-a-minimalber-2022-kormanyrendelet-ennyi-a-brutto-es-a-netto-minimalber-2022-evetol-11199


Új soros elnök

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács soros elnöki posztját Csóti Csaba (Munkavállalói oldal) után 2021. december 17-től a Civil oldal tagja, Dr. Szendrei Róbert tölti be 2022. június 16-ig.


IV. plenáris ülés

A november 23-ai plenáris ülésen a jövő évi minimálbérről és  garantált bérminimumról szóló megállapodásról konzultált a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács.

Dr. Zöld-Nagy Viktória, az Innovációs és Techonológiai Minisztérium (ITM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára a 2022-re vonatkozó bérmegállapodás folyamatáról és eredményéről számolt be, továbbá összegezte az elmúlt 10 év bérminimummal kapcsolatos változásait.

A konzultációról szóló, további információt tartalmazó sajtóban megjelent cikk a következő linkre kattintva érhető el:  https://adozona.hu


„Közös felelősségünk: a magyar nemzet jövője”

Az NGTT 2020. október 6-án,

„A nemzeti összetartozás – A magyarság megmaradása a globális térben” címmel megtartott plenáris ülésén elfogadott nyilatkozata

 

Preambulum

Mi, mint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (továbbiakban Tanács) képviselettel rendelkező szervezetek, intézmények és egyházak képviselői, kinyilvánítjuk, hogy felelősséget érzünk a magyar nemzet jövőjének alakításáért. A Tanácsot alkotó tagszervezetek hivatalos képviselőjeként megerősítjük, hogy ebben a testületben végzett tevékenységünkkel is a nemzeti ügyekben való konszenzusra törekszünk. Annak ellenére, hogy eltérő szakterületeket, hagyományokat, sőt sok szempontból eltérő értékrendet képviselünk, különbségeinknél mégis sokkal fontosabb számunkra népünkért vállalt felelősségünk, mert közös kincsünk és történelmi örökségünk a határokon átívelő egységes magyar nemzet!

Az idei évben emlékeztünk meg a 100 évvel ezelőtt Trianonban aláírt békediktátumról és annak szomorú következményeiről, amelyek tragikusan befolyásolták a XX. századi magyarság életét. A múltat megváltoztatni nem tudjuk, de hitet teszünk amellett, hogy felelősek vagyunk a határainkon kívülre került nemzettársaink szülőföldjükön való boldogulásáért. Emellett tudatában vagyunk annak is, hogy a népek és nemzetek békés egymás mellett élésének nincs alternatívája itt a Kárpát-medencében.

A Trianonban meghúzott határokon kívül és belül élő nemzettársaink egyaránt nehéz időszakot élnek át a pandémiás világhelyzet miatt, de bízunk abban, hogy helyes kormányzati intézkedésekkel és a társadalom egészének felelős magatartásával úrrá tudunk lenni a kialakult egészségügyi, szociális és gazdasági problémákon egyaránt. A nemzeti összetartozás évében a Tanács is fontosnak tartja, hogy méltóképpen és a jövőbemutatóan emlékezzünk meg a Kárpát-medencei magyarság sorsát alapvetően megváltoztató eseményről. Ennek során fontos, hogy a határokon átívelő nemzetegyesítés érdekében született eddigi lépések és az itt élő magyarság gazdasági és kulturális felemelkedéséhez szükséges további teendők kerüljenek a fókuszba.

Ezt a folyamatot támogatandó, a Tanács több más teendő mellett az alábbiakat kívánja kiemelni:

1. Erősíteni kell a határon túl élő magyarsággal az összetartozást.

A Tanács tagszervezetei elismerik a Kormány eddigi erőfeszítéseit a nemzetpolitika területén és kifejezetten támogatják az eredmények erősítését szolgálni kívánó további kormányzati programokat. A Trianoni diktátum 100. évfordulóját követően is kívánatosnak tarjuk elérni, hogy a Kárpát-medencei és a szórványokban élő magyarság ügyében a társadalom minden egyes rétege azonosulni tudjon a nyelvüket és kultúrájukat megőrizni akaró, határainkon kívül élő nemzettársaink erőfeszítéseivel. Olyan kapcsolatot kell kialakítani a határon túli magyar közösségekkel, hogy az asszimilációs törekvések ellenére is meg tudják őrizni magyar identitásukat.

2. Erősíteni kell a pozitív változásokat a hazai gazdaságban és hatékonyan támogatni kell a Kárpát-medencei magyar gazdasági terjeszkedést.

A magyar nemzet jövője a Teremtő kegyelme részeként elsősorban attól függ, hogy az egyre jobban globalizálódó világgazdasági környezetben a magyar etnikumhoz köthető munkahelyteremtő, fenntartható fejlődési pályán mozgó és innovatív vállalkozások dominánsak tudnak-e lenni a Kárpát-medencei gazdasági térben. Ennek alapján úgy véljük, hogy a nemzet jövőjének gazdasági megalapozása akkor biztosított, ha egyre több magyar nagy-, közepes és kisvállalkozás válik saját szakmai területén jelentős tényezővé a Kárpát-medencében. A Tanács üdvözli a Kormány patrióta gazdaságpolitikájának eddigi eredményeit, valamint a határon túli gazdaságfejlesztési törekvéseket és felhívja a hazai gazdasági élet szereplőinek figyelmét a Kárpát-medence mint egységes gazdasági tér fontosságára. A Magyar Államnak a jövőben elsősorban olyan hazai vállalkozásokat érdemes támogatni, amelyek a munkahelyteremtés mellett a gazdaság jelenlegi szerkezetének megújítását segítik elő.

3. Folytatni kell a magyarság negatív demográfiai trendjeit megállítani képes kormányzati és társadalmi erőfeszítéseket.

A magyar társadalomnak képessé kell válni arra, hogy a gazdaság további fejlődéséhez szükséges munkaerő-utánpótlást saját nemzeti forrásainkból biztosítsa. A következő években el kell érni, hogy ne csak lassuljon az ország népességének fogyása, hanem az élve születések emelkedő tendenciájának, a várható életkor meghosszabbodásának és a külföldi munkaerőpiacról hazatérő honfitársainknak köszönhetően a határainkon belül és kívül élő magyarság létszáma növekedésnek induljon. El kell érni, hogy az oktatás korszerűsítése és a szociális különbségeket csökkentő, szociális mobilitást ösztönző társadalmi felzárkóztatás eredményeként, érzékelhető mértékben növekedjen a versenyszféra rendelkezésére álló, képzett, fiatal munkaerő aránya a teljes lakosságon belül. A szociális ellátórendszerek fejlesztése mellett tovább kell erősíteni a családok összetartó erejét, mert a társadalom jóléte és a családok helyzete egymástól elválaszthatatlan. A családoknak a nemzetgazdasági célkitűzésekkel összhangban való segítése, támogatása, helyzetbe hozása, – szükség esetén megmentése – elsőrendű érdek és feladat.
Az NGTT bátorítja a Kormányt a további pozitív családpolitikai intézkedések előkészítésére és bevezetésére és örömét fejezi ki, hogy a családpolitikai támogatások egyes elemei már a határokon kívül élő magyar családok számára is elérhetőek.

Budapest, 2020. október 6.
Szücs Attila
az NGTT soros elnöke


Koronavírus – Az NGTT üdvözli a bejelentett kormányzati intézkedéseket – MTI, 2020. 03. 23

 

Budapest, 2020. március 23., hétfő (MTI) – A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) elnöksége üdvözli a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet következményeinek enyhítésére a kormány által eddig bejelentett élet-, egészség-, valamint gazdaság- és munkahelyvédelmi intézkedéseket.

A tanács soros elnöke, Kucsera Tamás Gergely által jegyzett – az MTI-hez hétfőn eljuttatott – közleményben kiemelték: a magyarországi társadalmi és gazdasági érdekegyeztetés legmagasabb szintű fórumának, az NGTT-nek a munkavállalókat, a gazdasági szereplőket, az egyházakat, a civileket, valamint a tudományos és a művészeti szférát képviselő oldalai elnökeinek és a soros elnöknek az együttes álláspontja szerint az eddig bejelentett kormányzati lépések hasznosak és szükségesek.

Úgy értékelték: az egyes munkáltatók járulékfizetési kötelezettségének 2020. június 30-ig teljes egészében történő elengedése, a munkavállalók járulékának jelentős csökkentése egyaránt hozzájárulhat a magyar gazdaság és társadalom működésének jövőbeni gyors normalizálásához.

Az NGTT továbbra is nyitott az intézkedési tervek és csomagok megvitatására, jövőbeli egyeztetésére – tették hozzá.

Azt írták, “ezen nehéz időszak leküzdéséhez az NGTT elnöksége szerint arra is szükség van, hogy minden honfitársunk bizalommal, türelemmel és fegyelmezetten vegyen részt abban a valódi társadalmi összefogásban, amelynek a kibontakoztatása az élet szinte minden területén nélkülözhetetlen”.

Ennek érdekében kiemelten fontosnak tartják és kérik a javasolt egészségügyi óvintézkedések megtartását, valamint a gyermekek és idősebbek életvitelének támogatását – áll a közleményben.

Hasonló tartalommal megjelent cikkek:

https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20200323-az-ngtt-udvozli-a-bejelentett-kormanyzati-intezkedeseket

https://hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2020/03/23/udvozli-a-bejelentett-kormanyzati-intezkedeseket-az-ngtt#

https://www.origo.hu/gazdasag/20200323-koronavirus-ngtt-reakcio.html

https://magyarnemzet.hu/belfold/a-nemzeti-gazdasagi-es-tarsadalmi-tanacs-tamogatja-a-kormanyzati-intezkedeseket-7921163/

https://hirtv.hu/ahirtvhirei/orban-viktor-a-varakozas-helyett-felvesszuk-a-kuzdelmet-2497523


 Radio KarcFM talk about the NESC

Source: https://karcfm.hu/archiv/szabad-jegyzes-2018-05-01-1400-1500/