Events

Nemzetközi konferencián jelent meg az NGTT Tudomány Képviselői Oldala

2022. szeptember 15-16-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Debreceni Egyetem magas szintű, rangos nemzetközi tudományos-szakmai konferenciát rendezett „Az egészség és a jólét közös megteremtése és közszolgáltatásai” címmel Debrecenben. A nagy tapasztalattal rendelkező kutatók, szakértők és professzorok részvételével zajló konferencia helyi, nemzeti és európai szereplőket fogott össze. Az esemény az „Általános érdekű szolgáltatások közös létrehozása”, valamint az „Általános érdekű egészségügyi és gondozási szolgáltatások” területére terjedt ki. E két témakör kiemelten szerepel a Debreceni Egyetemnek mind a kutatási, mind pedig az oktatási profiljában.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) TEN Szekciójának (Transport, Energy, Networks) közérdekű szolgáltatásokkal foglalkozó tematikus tanulmányozó csoportja és a Debreceni Egyetem két éves együttműködése során született meg a tudományos-szakmai konferencia igénye. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülései a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Az elmúlt évek során a konzultációs fórum, javaslattevő és tanácsadó testület napirendjén szerepeltek többek között az egészségüggyel és a jólét megteremtésével kapcsolatos szempontok is. Az Akadémia és a civil társadalom szerepe és lehetőségei kiemelt jelentőségűek ezeken a szolgáltatási területeken, így a Tanács jelenlegi elnöke, Prof. Dr. Báger Gusztáv (Tudomány Képviselői Oldal) érdemben képviselhette a Tanácsot a konferencián.
Prof. Dr. Báger Gusztáv, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács soros elnökének bevezető előadása az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) TEN szekciójának nemzetközi Konferenciáján a közös alkotásról és a közszolgáltatásokról az egészség és a jólét területén.

Az egészség és az ellátórendszerének civil támogatása

A konferenciával kapcsolatos bevezető gondolataim között érintem az általános érdekű közszolgáltatások eddigi tapasztalatait a participatív demokrácia fejlesztésében, valamint helyét a legtágabban értelmezett ‘Egészség + Ellátás’ szektor területén. Továbbá, kiemelem, hogy a COVID-19-járvány, és – sajnos – a közelben folyó háború ismételten nagy kihívást jelent a szervezett civil társadalom számára globális, európai szinten és Magyarország vonatkozásában egyaránt.
Az egészség a nemzeti vagyon szerves része, amely a XXI. században az egyre nagyobb jelentőséggel rendelkező humán tőke alapját képezi. Az egészségi állapot nem pusztán az egyén vagy a közvetlen család számára fontos, hanem kiemelkedően jelentős nemzetgazdasági kérdés is. A lakosság egészségi állapota ugyanis az elérhető munkaerő minőségén és mennyiségén keresztül befolyásolja egy ország gazdasági teljesítőképességét és versenyképességét. Gondoljunk csak arra, hogy a tartósan fennálló betegségek csökkentik a munkában eltöltött aktív időt, rontják a munkaerő termelékenységét, továbbá az idő előtti halálozás is jelentős kárt okoz a nemzetgazdaságnak. Egészségügyi okokból, például Magyarországon napi több mint 110 ezer ember hiányzik ideiglenesen a munkahelyéről munkahelyéről, ami a munkavállalók közel 2,5 százaléka. Ezért a meglévő egészség megőrzése egyéni és gazdasági szempontból egyaránt előnyös a társadalom számára.
Az egészség és az egészségügyi rendszer gazdasági és össztársadalmi jelentőségét mindannyian fokozottan érezhettük a közelmúltban. A 2020 tavaszán Európában is kibontakozó COVID-19-járvány korábban sosem tapasztalt kihívás elé állította az országokat. Biztosítaniuk kellett a lakosok egészségének és életének védelmét a gyorsan terjedő betegséggel szemben, és működésben kellett tartani a gazdaságokat. A helyzetet nehezítette a járvány keltette általános bizonytalanság, amely a társadalmat átszövő, átfogó bizalmi válságot eredményezett.
Az ilyen válsághelyzetekben különösen felerősödik a kreativitás és a közös megoldáskeresés szerepe. A politikai és a gazdasági intézményeknek olyan döntéseket kellett hozniuk, amelyek alapjaiban befolyásolták a társadalom működését rövid és sok esetben hosszú távon is. Kijárási tilalom bevezetésével próbálják védeni a lakosság egészségi állapotát, vagy törekedjenek a gazdaság mozgásban tartására? Élénkítsék a gazdaságot, vagy tartsák kordában az államadósságot? A kormányok nehezen találtak rá az arany középútra, az olyan kompromisszumos megoldásokra, amelyek biztosítják az érintett kulcsterületek együttes veszteségeinek a minimalizálását.
E célra szolgáló globális probléma-megoldás színvonala azonban távolról sem kielégítő. A COVID-19-járvány arra hívja fel a figyelmet, hogy gyorsítani szükséges az univerzális egészségügyi ellátás megvalósulását, hogy minden ember számára elérhető legyen, a mindkét mérő indikátor vonatkozásában. Az egyik az ellátás indikátora, amely a kiemelt ellátási területeket, így a születés és gyermekbetegségeket, a fertőző betegségeket, a nem kommunikálóképes betegségeket, valamint a szolgáltató infrastruktúra elérhetőségét fogja át. E mutató értéke – az ENSZ kutató elemzői szerint – az alacsony jövedelmű országokban 42,0 pontot ér el szemben a magas jövedelmű országok 82,2 pontjával, és Kelet-Európa, valamint Közép-Ázsia 68,7 pontjával. A másik, a pénzügyi indikátor, a katasztrófákkal járó egészségügyi kiadások nagyságát a háztartási jövedelem 10, illetve 25 százalékát meghaladó esetekben külön mutatja be.
E kihívások megoldásában elengedhetetlen sokoldalú szerepet töltenek be a civil szervezetek és az önkéntes munkát vállaló lakosok. Ezt globális szinten is megtapasztalhattam az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsával és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel szorosan együttműködő Gazdasági és Társadalmi Tanácsok Nemzetközi Civil Szervezetének athéni éves közgyűlésén ez év júniusában. Az ENSZ-szel való együttműködés keretében a találkozók során egyetértés alakult ki a 2030-ig szóló fenntartható fejlődési célok nemzetközi kezelésének szükségességéről, valamint a társadalmi szereplők és a szociális párbeszéd intézményeinek szerepéről. Az ENSZ fenntartható fejlődési célokra irányuló tevékenységével kapcsolatban különös figyelem irányul az olyan kezdeményezésekre, amelyek a civil társadalmi szférából az ENSZ fóruma elé terjeszthetők és a fenntartható fejlődési célok elérését segítik elő, kiemelten a 3. fejlődési célt, amely az ’Egészség és Jólét’ színvonalának az emelését szolgálja. Az együttműködés szellemében a közgyűlés azzal a kéréssel fordult a résztvevő országok képviselőihez, hogy nemzeti szervezetük részéről minél több olyan szakmai kezdeményezést, javaslatot tegyenek, amelyek elősegítik a 2030-ig kitűzött fenntartható fejlesztési célok megvalósulását.
A civil szervezetek jelentős szerepének példájaként azért említem meg a magyar Nemzeti Gazdasági Társadalmi Tanács (NGTT) tevékenységét, mert mi is, a konferencia résztvevőihez hasonlóan, kiemelt feladatunknak tartjuk a szélesen értelmezett ‘Egészség + Ellátás’ fejlődésének az elősegítését, hatékonyságának növelését. Ennek szellemében értelmezzük a közszolgálat fogalmát Magyarországon, különös figyelemmel az állam által nyújtott egészségügyi, szociális, oktatási, kutatási és kulturális szolgáltatásokra, valamint az állami és a magán finanszírozás arányainak és céljainak az értékelésére. Sokoldalú szakmai vitában támogattuk, hogy az egészségügyi dolgozók foglalkoztatására az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény legfontosabb célja az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztése, a magas színvonalon gyógyító egészségügyi dolgozók jogviszonyának szabályozása és szolgálatuk anyagi elismerése legyen. Rámutattunk – például – arra is, hogy a gazdasági élet, az infláció követése és figyelemmel kisérése minden ágazat részére elengedhetetlen. A rendszerszintű indikátorok, ismeretek, adatok adnak támpontot a fejlődéssel kapcsolatban, azonban alkalmazásuk még nem olyan szintű, hogy az egészségügyi rendszer finanszírozásába szervesen beépíthetők legyenek, jóllehet ez elkerülhetetlen feladat.
E példák alapján is örömmel állapíthatom meg, hogy nemzeti és európai civil szervezeteink egymásra találása, a szerzett tapasztalatok és javaslatok kölcsönös megismerése és hasznosítása eredményesen hozzájárulhat az életminőség javításához, a társadalmi közjó szolgálatához az ‘Egészség + Ellátás’ területén.
Éppen, hogy csak kilábaltunk az egyik válságból, máris egy újabb jelentős kihívással kell szembenéznünk a szomszédban zajló háború miatt. A háború kitörését követően millióknak kellett elhagyni az otthonukat és új életet kezdeni egy másik országban. Ez a helyzet ismét megmutatta a civil társadalom fontosságát és erejét. Nagyszámú civil szervezet és önkéntes vállalkozott arra, hogy az állammal és az egyházakkal vállt vállnak vetve tudják kezelni a kialakult helyzetet: segítették a menekültek tájékozódását, szállást és étkezést biztosítottak számukra, befogadták őket az otthonaikba. Ez a munka még mindig tart, hiszen a menekültek itt élnek köztünk és egyelőre még nem látszódik, hogy mikor térhetnek majd vissza az otthonaikba.
Végül, beszéljünk egy kicsit a jövő kihívásairól. Az európai társadalmakban várhatóan számottevően fog emelkedni az idősek részaránya, ami jelentős terhet ró majd a már eleve leterhelt egészségügyi és szociális ellátórendszerekre. A méltó időskor biztosításában is kulcsszerepe lesz a civil szervezeteknek. És nem csupán az idősek ápolására vagy gondozására kell gondolni, hanem az aktív időskor megszervezésére is. Az egészséges életmód egyre népszerűbbé válásával és a prevenció erősödésével remélhetőleg egyre több időt fogunk egészségesen nyugdíjban tölteni. Az egyén és a társadalom számára pedig kulcsfontosságú, hogy ezt az időt is fel tudjuk-e használni valamilyen hasznos, akár munkavállalói tevékenység végzésére, amellyel hozzá tudunk járulni a társadalom fejlődéséhez. A civil szervezetek biztosíthatják például az egész élet alatt összegyűjtött tudás és tapasztalat átadásának színterét, illetve segíthetnek fenntartani az idősek szociális kapcsolatait. A kulcs ebben az esetben is a proaktivitás és a kreativitás: ha ez a kettő rendelkezésre áll, akkor már félig nyert ügyünk van.
Ennek szellemében kívánok előremutató és eredményes párbeszédet a konferencia minden résztvevőinek. Kívánom azt is, hogy e nagymúltú egyetem és város tartós élményével gazdagodjanak.

TIM: Folytatódnak az egyeztetések a jövő évi minimálbérről

A 2023-as kötelező legkisebb keresetekkel és az európai energiaválság következményeivel is foglalkozott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma monitoring bizottsága szerdai ülésén Budapesten – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM). A tájékoztatás szerint a hazai minimálbér 2010 óta közel háromszorosára emelkedett. A kötelező legkisebb kereset idén januárban 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra nőtt. A magyar a legnagyobb mértékű emelés volt az Európai Unióban. A bevált gyakorlat szerint a következő évi minimálbérről is tárgyalásos úton, a szociális partnerek alkujának eredményeként születik majd döntés. Kutnyánszky Zsolt iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkár bemutatta a nemzetközi energiaválság hatásainak leginkább kitett feldolgozóipari kis- és középvállalkozások energiatámogatási programját. A kormány a cégek negyediknegyedéves áram-, gáz- és távhőköltség növekményének felét vállalhatja át, egyúttal az energiahatékonysági beruházásokat is ösztönzi.


Elhunyt dr. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke

Dr. Kuti László,
az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT elnöke)

Szegeden született 1946. január 20-án. Tanulmányait a szülővárosa oktatási intézményeiben végezte és végeredményként a József Attila Tudományegyetemen szerzett geológusi és okleveles földrajz szakos tanári diplomát 1969-ben, majd ugyanitt doktorált földtanból 1977-ben. Egyetem után a Magyar Állami Földtani Intézetben helyezkedett el, ahol bekapcsolódott az Alföld földtani térképezésébe. Ez meghatározta későbbi szakmai életpályáját, mert a síkvidéki területek földtanával, agrogeológiai, talajvízföldtani és környezetföldtani kérdések kutatásával foglakozott. Szakmai pályáját tudományos segédmunkatársként kezdte és tudományos főmunkatársi fokozatig jutott el. Közben kb. 25 évig osztály illetve főosztályvezető tisztet is betöltött. 2013-ban nyugállományba helyezték, de kutatásait továbbra is folytatta. Kutatási eredményeit eddig 188 cikkben, 6 könyvben, 19 könyvrészletben, 6 ismeretterjesztő cikkben illetve könyvrészletben publikálta.

1984 óta oktatott a felsőoktatásban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szedimentológiát, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán Magyarország földtanát, a szegedi József Attila Tudományegyetemen környezetföldtant tanított, a Miskolci Egyetemen agrogeológiát tanított. 1989 óta a gödöllői Szent István Egyetemen, mint címzetes egyetemi docens a földtan alapjaira, hidrológiára, hidrogeológiára oktatta az ifjú környezetmérnök hallgatókat, és agrogeológiát is tanított az érdeklődő doktoranduszoknak.

Aktív szakszervezeti tevékenységét 1985-ben kezdte, amikor a földtani intézett szakszervezeti titkárának választották. 1988-1990. között részt vett a TUDOSZ, az ÉSZT, a KSZSZ és a SZEF alapításában. 1990-től 2014-ig a TUDOSZ elnöke volt. 1990-től az ÉSZT elnökségi tagja, alelnöke, 2008-tól az ÉSZT elnöke. 1990-től képviselte az ÉSZT-et az Érdekegyeztető Tanácsban, valamint különböző közszolgálati érdekegyeztető fórumokban (KIÉB, KIÉT, KOMT, OKÉT). Az NGTT-ben megalakulása óta képviselte tagként a konföderációját, az ÉSZT-et. Mint NGTT tag aktív szerepet vállalt a testület reformbizottságában, és az oktatási bizottságában. A munkavállalói oldalt képviselte 1996-tól a megszűntéig az Országos Területfejlesztési Tanácsban, és 2009-től a megszűntéig a Felsőoktatási Tudományos Tanácsban.

Szakszervezeti publikációs tevékenysége: három könyv az érdekegyeztetésről, két könyv társszerzőségben az ÉSZT történetéről és tevékenységéről, több mint 100 cikk különböző lapokban, kiadványokban, előadások tartása szakszervezeti konferenciákon és egyéb fórumokon.

Dr. Kuti László 2022. október hatodikán hunyt el.

Osztozunk a család és a barátok gyászában.


Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetésben részesült Beran Ferenc atya 

Büszkén tesszük közzé, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tagja, egyben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Erkölcsteológiai Tanszékének egyetemi docense, a Budapest-Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébánia plébánosa, Dr. Beran Ferenc atya augusztus 20-a alkalmából Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetésben részesült. A Egyházi oldal tagja és egyben oldalelnöke kiemelkedő, különösen az érdekegyeztetés területén végzett társadalmi és hitéleti tevékenysége, a Magyar Katolikus Egyház és az Egyházi Oldal képviselőjeként végzett munkája elismeréseként kapta a díjat.

Interjú Oldalelnök Úrral: https://www.youtube.com/watch?v=zBaMrtU_BdM

Gratulálunk, további gyümölcsöző munkát kívánunk!
Interjú Dr. Beran Ferenccel – Elmer István

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TANÁCSOK
2022. ÉVI NEMZETKÖZI KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 

Az Association Internationale des Conseils Économiques et Sociaux et Institutions Similaires (AICESIS, International Association of Economic and Social Councils and Similar Institutions), vagyis a Gazdasági és Társadalmi Tanácsok és Hasonló Intézmények Nemzetközi Szervezete által évente megrendezésre kerülő találkozón az idei évben a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács soros elnöke, Prof. Dr. Báger Gusztáv és az NGTT titkárságáról Nemes Johanna titkársági referens vettek részt. A konferenciát június 27-28-án tartották Athénban. A megjelenés célja a hazánkban megvalósuló gazdasági és szociális párbeszéd képviselete, valamint a más nemzetek tanácsaival történő kapcsolatépítés volt, egybekötve egy nemzetközi összehasonlítás előkészítésével.
TÁJÉKOZTATó a Gazdasági és Társadalmi Tanácsok
2022. évi nemzetközi konferenciájáról és közgyűléséről 2022. JÚLIUS 27-29. Athén 


Kormányhatározat a minimálbérről és garantált bérminimumról

December 16-án megjelent a 2022. évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló kormányhatározat, mellyel kapcsolatosan a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács is konzultált a IV. plenáris ülés keretében.

https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20220220/itt-a-minimalber-2022-kormanyrendelet-ennyi-a-brutto-es-a-netto-minimalber-2022-evetol-11199


Új soros elnök

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács soros elnöki posztját Csóti Csaba (Munkavállalói oldal) után 2021. december 17-től a Civil oldal tagja, Dr. Szendrei Róbert tölti be 2022. június 16-ig.


IV. plenáris ülés

A november 23-ai plenáris ülésen a jövő évi minimálbérről és  garantált bérminimumról szóló megállapodásról konzultált a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács.

Dr. Zöld-Nagy Viktória, az Innovációs és Techonológiai Minisztérium (ITM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára a 2022-re vonatkozó bérmegállapodás folyamatáról és eredményéről számolt be, továbbá összegezte az elmúlt 10 év bérminimummal kapcsolatos változásait.

A konzultációról szóló, további információt tartalmazó sajtóban megjelent cikk a következő linkre kattintva érhető el:  https://adozona.hu


„Közös felelősségünk: a magyar nemzet jövője”

Az NGTT 2020. október 6-án,

„A nemzeti összetartozás – A magyarság megmaradása a globális térben” címmel megtartott plenáris ülésén elfogadott nyilatkozata

 

Preambulum

Mi, mint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (továbbiakban Tanács) képviselettel rendelkező szervezetek, intézmények és egyházak képviselői, kinyilvánítjuk, hogy felelősséget érzünk a magyar nemzet jövőjének alakításáért. A Tanácsot alkotó tagszervezetek hivatalos képviselőjeként megerősítjük, hogy ebben a testületben végzett tevékenységünkkel is a nemzeti ügyekben való konszenzusra törekszünk. Annak ellenére, hogy eltérő szakterületeket, hagyományokat, sőt sok szempontból eltérő értékrendet képviselünk, különbségeinknél mégis sokkal fontosabb számunkra népünkért vállalt felelősségünk, mert közös kincsünk és történelmi örökségünk a határokon átívelő egységes magyar nemzet!

Az idei évben emlékeztünk meg a 100 évvel ezelőtt Trianonban aláírt békediktátumról és annak szomorú következményeiről, amelyek tragikusan befolyásolták a XX. századi magyarság életét. A múltat megváltoztatni nem tudjuk, de hitet teszünk amellett, hogy felelősek vagyunk a határainkon kívülre került nemzettársaink szülőföldjükön való boldogulásáért. Emellett tudatában vagyunk annak is, hogy a népek és nemzetek békés egymás mellett élésének nincs alternatívája itt a Kárpát-medencében.

A Trianonban meghúzott határokon kívül és belül élő nemzettársaink egyaránt nehéz időszakot élnek át a pandémiás világhelyzet miatt, de bízunk abban, hogy helyes kormányzati intézkedésekkel és a társadalom egészének felelős magatartásával úrrá tudunk lenni a kialakult egészségügyi, szociális és gazdasági problémákon egyaránt. A nemzeti összetartozás évében a Tanács is fontosnak tartja, hogy méltóképpen és a jövőbemutatóan emlékezzünk meg a Kárpát-medencei magyarság sorsát alapvetően megváltoztató eseményről. Ennek során fontos, hogy a határokon átívelő nemzetegyesítés érdekében született eddigi lépések és az itt élő magyarság gazdasági és kulturális felemelkedéséhez szükséges további teendők kerüljenek a fókuszba.

Ezt a folyamatot támogatandó, a Tanács több más teendő mellett az alábbiakat kívánja kiemelni:

1. Erősíteni kell a határon túl élő magyarsággal az összetartozást.

A Tanács tagszervezetei elismerik a Kormány eddigi erőfeszítéseit a nemzetpolitika területén és kifejezetten támogatják az eredmények erősítését szolgálni kívánó további kormányzati programokat. A Trianoni diktátum 100. évfordulóját követően is kívánatosnak tarjuk elérni, hogy a Kárpát-medencei és a szórványokban élő magyarság ügyében a társadalom minden egyes rétege azonosulni tudjon a nyelvüket és kultúrájukat megőrizni akaró, határainkon kívül élő nemzettársaink erőfeszítéseivel. Olyan kapcsolatot kell kialakítani a határon túli magyar közösségekkel, hogy az asszimilációs törekvések ellenére is meg tudják őrizni magyar identitásukat.

2. Erősíteni kell a pozitív változásokat a hazai gazdaságban és hatékonyan támogatni kell a Kárpát-medencei magyar gazdasági terjeszkedést.

A magyar nemzet jövője a Teremtő kegyelme részeként elsősorban attól függ, hogy az egyre jobban globalizálódó világgazdasági környezetben a magyar etnikumhoz köthető munkahelyteremtő, fenntartható fejlődési pályán mozgó és innovatív vállalkozások dominánsak tudnak-e lenni a Kárpát-medencei gazdasági térben. Ennek alapján úgy véljük, hogy a nemzet jövőjének gazdasági megalapozása akkor biztosított, ha egyre több magyar nagy-, közepes és kisvállalkozás válik saját szakmai területén jelentős tényezővé a Kárpát-medencében. A Tanács üdvözli a Kormány patrióta gazdaságpolitikájának eddigi eredményeit, valamint a határon túli gazdaságfejlesztési törekvéseket és felhívja a hazai gazdasági élet szereplőinek figyelmét a Kárpát-medence mint egységes gazdasági tér fontosságára. A Magyar Államnak a jövőben elsősorban olyan hazai vállalkozásokat érdemes támogatni, amelyek a munkahelyteremtés mellett a gazdaság jelenlegi szerkezetének megújítását segítik elő.

3. Folytatni kell a magyarság negatív demográfiai trendjeit megállítani képes kormányzati és társadalmi erőfeszítéseket.

A magyar társadalomnak képessé kell válni arra, hogy a gazdaság további fejlődéséhez szükséges munkaerő-utánpótlást saját nemzeti forrásainkból biztosítsa. A következő években el kell érni, hogy ne csak lassuljon az ország népességének fogyása, hanem az élve születések emelkedő tendenciájának, a várható életkor meghosszabbodásának és a külföldi munkaerőpiacról hazatérő honfitársainknak köszönhetően a határainkon belül és kívül élő magyarság létszáma növekedésnek induljon. El kell érni, hogy az oktatás korszerűsítése és a szociális különbségeket csökkentő, szociális mobilitást ösztönző társadalmi felzárkóztatás eredményeként, érzékelhető mértékben növekedjen a versenyszféra rendelkezésére álló, képzett, fiatal munkaerő aránya a teljes lakosságon belül. A szociális ellátórendszerek fejlesztése mellett tovább kell erősíteni a családok összetartó erejét, mert a társadalom jóléte és a családok helyzete egymástól elválaszthatatlan. A családoknak a nemzetgazdasági célkitűzésekkel összhangban való segítése, támogatása, helyzetbe hozása, – szükség esetén megmentése – elsőrendű érdek és feladat.
Az NGTT bátorítja a Kormányt a további pozitív családpolitikai intézkedések előkészítésére és bevezetésére és örömét fejezi ki, hogy a családpolitikai támogatások egyes elemei már a határokon kívül élő magyar családok számára is elérhetőek.

Budapest, 2020. október 6.
Szücs Attila
az NGTT soros elnöke


Koronavírus – Az NGTT üdvözli a bejelentett kormányzati intézkedéseket – MTI, 2020. 03. 23

 

Budapest, 2020. március 23., hétfő (MTI) – A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) elnöksége üdvözli a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet következményeinek enyhítésére a kormány által eddig bejelentett élet-, egészség-, valamint gazdaság- és munkahelyvédelmi intézkedéseket.

A tanács soros elnöke, Kucsera Tamás Gergely által jegyzett – az MTI-hez hétfőn eljuttatott – közleményben kiemelték: a magyarországi társadalmi és gazdasági érdekegyeztetés legmagasabb szintű fórumának, az NGTT-nek a munkavállalókat, a gazdasági szereplőket, az egyházakat, a civileket, valamint a tudományos és a művészeti szférát képviselő oldalai elnökeinek és a soros elnöknek az együttes álláspontja szerint az eddig bejelentett kormányzati lépések hasznosak és szükségesek.

Úgy értékelték: az egyes munkáltatók járulékfizetési kötelezettségének 2020. június 30-ig teljes egészében történő elengedése, a munkavállalók járulékának jelentős csökkentése egyaránt hozzájárulhat a magyar gazdaság és társadalom működésének jövőbeni gyors normalizálásához.

Az NGTT továbbra is nyitott az intézkedési tervek és csomagok megvitatására, jövőbeli egyeztetésére – tették hozzá.

Azt írták, “ezen nehéz időszak leküzdéséhez az NGTT elnöksége szerint arra is szükség van, hogy minden honfitársunk bizalommal, türelemmel és fegyelmezetten vegyen részt abban a valódi társadalmi összefogásban, amelynek a kibontakoztatása az élet szinte minden területén nélkülözhetetlen”.

Ennek érdekében kiemelten fontosnak tartják és kérik a javasolt egészségügyi óvintézkedések megtartását, valamint a gyermekek és idősebbek életvitelének támogatását – áll a közleményben.

Hasonló tartalommal megjelent cikkek:

https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20200323-az-ngtt-udvozli-a-bejelentett-kormanyzati-intezkedeseket

https://hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2020/03/23/udvozli-a-bejelentett-kormanyzati-intezkedeseket-az-ngtt#

https://www.origo.hu/gazdasag/20200323-koronavirus-ngtt-reakcio.html

https://magyarnemzet.hu/belfold/a-nemzeti-gazdasagi-es-tarsadalmi-tanacs-tamogatja-a-kormanyzati-intezkedeseket-7921163/

https://hirtv.hu/ahirtvhirei/orban-viktor-a-varakozas-helyett-felvesszuk-a-kuzdelmet-2497523


 Radio KarcFM talk about the NESC

Source: https://karcfm.hu/archiv/szabad-jegyzes-2018-05-01-1400-1500/